Földrajzi felfedezések a világ körül [antikvár]

>Az ókor A szomszéd fűje mindig zöldebb - tartja a közmondás, és talán elég is ennyit írni arról, miért is vágott neki az ember állandóan az ismeretlennek. A felfedezés ugyanis egyidős az emberiséggel. Nem hinném, hogy létezett akár egyetlen nép is a földön, akit nem érdekelt, hogy mi van a hegyen túl, és - ha teszem azt - felbukkant egy másik hegy, hát akkor azon túl Vagy, mondjuk, mi lehet a tenger túlsó partján. Itt vannak mindjárt az egyiptomiak, akik a legelsők között kezdtek el utazgatni a Földközi-tengeren. A rutinjuk, persze, megvolt, hiszen a Níluson állandóan fel-alá hajózgat-tak. Ok voltak az elsők, akik - a Vörös tengerre kimerészkedve - feltérképezték az Arab-félszigetet, illetve Afrika északkeleti partját, a mai Etiópia, Eritrea, Szudán vonaláig. Bár ennél messzebbre nem nagyon jutottak, fennmaradt egy érdekes leírás, miszerint egyiptomi megbízásból egy föníciai Föníciai gálya Eredeti egyiptomi bárka egy fáraó sírjából. Bár lehet, hogy ez a hajó sosem utazott tengeren, és csak a fáraó temetésére készült, nem különbözhet sokban a hétköznap használt egyiptomi hajóktól. flotta körbeutazta Afrikát, keletről nyugat felé haladva. Ha ez igaz, évezredekkel megelőzték a modern felfedezőket. Sokan kételkednek a dologban, ám a tengerészek elmondták, hogy mikor a legtávolabb voltak, a Nap valamiért a jobb oldalukon volt. Ez apróságnak tűnhet, de ez csak azzal fordulhat elő, aki a déli féltekén hajózik. A föníciaiak és a görögök később sem pihentek sokat. Mind a két nép komoly flottát tartott fenn, amivel behajózták a Földközi-tenger egész partvonalát. A Gibraltári-szoro-