kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - Furfangos legények [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/172/5011172.jpg "Benedek Elek - Furfangos legények [antikvár]")
;, ,,.M, ; ! 'í ;t
I:
i i ! . vi ' ¦ UÍLJI I i li'lalMlMia
A CSILLAGSZEMŰ JUHASZ
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl élt egyszer egy király. Szörnyen nagy hatalmú volt ez a király, féltek is az emberek tőle: ha messziről meglátták, reszkettek, mint a nyárfalevél. Ha ez a király egyet tüsszentett, gyalog és lóháton vitték hírét az egész országban, és aki nem mondta, hogy „Egészségére!", halál fia volt. Történt egyszer, hogy a katonák nagy vágtában elhaladtak a csillagszemű...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
;, ,,.M, ; ! 'í ;t
I:
i i ! . vi ' ¦ UÍLJI I i li'lalMlMia
A CSILLAGSZEMŰ JUHASZ
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl élt egyszer egy király. Szörnyen nagy hatalmú volt ez a király, féltek is az emberek tőle: ha messziről meglátták, reszkettek, mint a nyárfalevél. Ha ez a király egyet tüsszentett, gyalog és lóháton vitték hírét az egész országban, és aki nem mondta, hogy „Egészségére!", halál fia volt. Történt egyszer, hogy a katonák nagy vágtában elhaladtak a csillagszemű juhász mellett, akinek eszében sem volt mondani, hogy „Egészségére!". Megfogták, a király elé vitték, és jelentették:
- Felséges királyom, elfogtuk a csillagszemű juhászt, mert nem akarja azt kívánni, hogy „Egészségére!".
Éktelen haragra lobbant a király, és mérgesen ráförmedt a juhászra:
- Te nem mondod, hogy „Egészségemre!"?
- Dehogy nem mondom, felséges királyom! Egészségemre!
- Az én egészségemre, juhász!
- Hiszen mondtam, felséges királyom: „Az én egészségemre!".
Az udvarmester megfogta a juhász karját, miközben odasúgta neki:
- Te szamár, mondd, hogy „Egészségére, felséges királyom!".
- Nem mondom én! - felelte a juhász -, amíg őfelsége nekem nem adja a lányát feleségül.
A királykisasszony is a trónteremben volt, és nagyon megtetszett neki a csillagszemű
juhász. „De szívesen a felesége lennék! - gondolta. - Úgy követném, bármerre jár, mint csillagot az éjszakai égen!" - de nem mert egyet se szólni. A király azonban hallani sem akart az alkuról, és megparancsolta a katonáinak, hogy vessék a juhászt a fehér medve tömlöcébe, úgysem evett már három napja!
Lehurcolták a legényt a tömlöcbe, ahol a fehér medve fel-alá járkált, nagyokat morgott, és éhesen csattogtatta a fogait. Amint a legényt belökték a ketrecbe, a medve felállt a két hátsó lábára, vicsorított és bőgött megállás nélkül.
- 7-
Termékadatok
Cím: Furfangos legények [antikvár]
Kiadó: Napraforgó Könyvkiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9789634450825
Méret: 210 mm x 210 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............