Görbüljek meg, ha igazat mondok [antikvár]

Részlet a könyvből: "- Csak légy önmagad! - anya ezt úgy mondta, mintha az olyan könnyű lenne. Pedig nem. Soha nem az! Pláne nem tizenhat évesen, amikor azt sem tudod, milyen nyelven kell majd beszélned ebéd közben, vagy mi lesz a neved a következő extra kredites „projektnél". Nem az, ha úgy becéznek: „A Kaméleon". Akkor sem, ha kémiskolába jársz. Persze, ha te most ezt olvasod, akkor valószínűleg hozzáférsz a legtitkosabb információkhoz, és mindent tudsz a Kivételes Ifjú Hölgyek Gallagher Akadémiájáról. Tudod, hogy valójában nem gazdag lányok bentlakásos iskolája, és hogy a gyönyörű kastély meg a szépen nyírt pázsit ellenére nem vagyunk sznobok. Kémek vagyunk. De azon a januári napon úgy tűnt, még az anyám is... vagyis még az igazgatónőm is elfelejtette, hogy ha eddigi életedet azzal töltötted, hogy megtanulj tizennégy különböző nyelven, és azzal, hogyan változtasd át teljesen a külsőd csupán körömcsipesz és cipőfényező segítségével, akkor kicsit nehezebb önmagadnak lenni. Hogy mi, Gallagher lányok, sokkal jobbak vagyunk abban, hogy valaki mások legyünk. (És hamis személyink is van, amivel ezt bizonyíthatjuk.)"