Bővebb ismertető
Részlet:Ezelőtt vagy kétszáz esztendővel élt Angolországban egy Gulliver nevű gazdaember. Kis birtoka, de sok gyermeke volt, így hát nemigen dúslakodott földi javakban. Gyermekei taníttatására sem futotta a jövedelemből; azok is szegény földművesek maradtak apjuk mellett, soha túl nem jártak falujok határán.De a harmadik gyereke Gulliver uramnak olyan eszes, olyan okos fiú volt, hogy a tanítója megjósolta róla:- Ebből a fiúból pedig pap lesz, akárki meglássa!Addig-addig nógatta, biztatta Gulliver apót, hogy az végre rászánta magát és bevitte a fiút a városi iskolába.Hiszen be is vihette; olyan volt annak az esze, mint a tűzláng. Talán még kínaiul is megtanult volna, ha hozzájuthat valami kínai irkafirkához. Mert nemcsak azt tanulta ám meg, amit az iskolában tanítottak. Ami írást, könyvet talált, azt mind elolvasta. Legjobban szerette a kalandos utazásokat. Ha ilyen könyv került a kezébe, még marcipánnal sem lehetett kicsalogatni a szobából. Csak olvasott, olvasott ragyogó szemekkel, míg az utolsó betűt is el nem olvasta. Akkor aztán felsóhajtott:- Hej! ha én is elmehetnék egyszer kalandos utazásra, hetedhét ország ellen!