Gyerekasszony [antikvár]

Részlet:- Megvan minden podgyászod Salamé? Négy darabot számolt a portás, - lássuk csak, - esernyők. - Itt van, Klári néni ül rajta! Kellemetlen halk kiáltás. Majd pergő nyelvek áradata. A nádszál-sovány, kiszáradt Klári néni, a dragonyos termetű Erna, s a mélyen lefátyolozott apácaszerű harmadik néni egyszerre intettek, rendeztek, kiáltottak és parancsoltak csendet . . . Végre megállt a kocsi. Pár pillanatig ott szorongott az állomás előcsarnokának hosszú fiákersorában, aztán egy hordár felrántotta az ajtót és bekiáltott: A hölgyek a Halle-Berlin" gyorsvonatra igyekeznek? De akkor már szaladjunk, mert különben elfütyül az orruk elől!" Lélekzettelen futkározás, jegyváltás - újabb perlekedéssel, - végre ott álltak a vonat előtt, ahol a kalauz már csukogatta az ajtókat. A nénék először voltak egy véleményen: Hölgyszakaszba!" kiáltották egyhangúan. Üres! - Istennek hála üres! A nénik lihegve szaladtak utána, - Salome az ablakhoz állott s még egyszer meg akarta köszönni minden jóságukat és vendégszeretetüket, - de már sípolt a vonat. - Fiam, el ne feledd, hogy Merseburgban át kell szállnod! - kiáltotta Márta néni harsány hangon, s a másik kettő azon bosszankodott, hogy elfelejtette ezt a figyelmeztetést s nagy buzgalommal ismételték: - Merseburgban átszállni! - Hisz ezt már megmondtam az előbb! - tette hozzá nagy diadallal Erna. Uj, heves civakodás. Egyszerre elnémult a három pörlekedő száj, - egy úr sétált el lassan mellettük s szemügyre vette őket.