Gyermekszív rejtelmei [antikvár]

Részlet a könyvből: Ebéd után megeredtek az ég csatornái. Zuhogó zápor áztatott erdőt, mezőt s elöntötte a kert zöld pázsitját. A Wareham-kastély tornyos háztetőiről patakokban ömlött az esővíz. Alighogy leszedték az asztalt, két göndörfürtű fejecske simult összebújva a gyerekszoba ablakához, két kíváncsi szempár leste a kastély fölött lomhán tovaszálló fellegeket. Milyen csúf, locs-pocs délután! És éppen ma, amikor édesapa megérkezik s elébe mehetnénk az állomásra! A kocsiban a fiúk mellett Virginie számára már nincs hely. De ha megigérik neki, hogy nyugton maradnak, nem hágnak a kerékre felszállás közben, nem ugrálnak le megállás előtt, szóval ha nem helytelenkednek, rábízza őket az öreg Péter kocsisra. Beh kár, hogy így zuhog! Micsoda pompás mulatság is lett volna! Egy teljes óra Virginie nélkül!