Hauff meséi [antikvár]

Részlet a könyvből:OrrocskaÉvek hosszú sora előtt élt egy nagyvárosban egy csizmadiamester. Csizmákat, cipőket készített, de még foltozást is szívesen elvégzett. Szegény volt az istenadta, mint a templom egere és ha új csizmát szabatott nála valaki, hát mindig darabonként kellett a bőrt megvásárolnia.Mint mondom, nagyon szegény volt a csizmadia és mivelhogy a mesterségéből csak szűkösen telt a mindennapira való, hát a felesége is hozzájárult a keresethez. A jó asszony kora reggel kiállóit a piacra és ott árulgatta a gyümölcsöt, meg a zöldségfélét, amelyet szorgalmas munkálkodás után kis kertecskéje termett. A vevők szívesen elbeszélgettek a takaros asszonnyal - és meg is vették mindig az árúját, mert tiszta volt és rendes és csinosan, tetszetősen helyezte el kosárkáiban az eladni valóját.Néha elkísérte a Csizmadiánét a fiacskája is a piacra. Csinos, virgonc legényke volt a nyolcesztendős Jani, s a vásárló nép örömest eredt vele is szóbeszédbe, amikor édesanyja árúját hazavitte. Szapora léptekkel haladt a termetes asszonyságok oldalán és bátran felelgetett kérdéseikre.