Hófehérke [antikvár]

Hideg tél volt, sűrűn hullottak a hópelyhek. A királyné fekete ébenfa keretű ablakában ült és varrogatott, s közben ki-kinézett ra hóesésbe. Ahogy így nézelődött, egyszer csak megszúrta az ujját, és kiserkent három csepp vére. Elgondolkozva nézte ujjbegyén a vércseppeket és kinn a kertben a hó színét, majd az ablak fekete keretét, és yazt gondolta: „Bárcsak ilyen kislányom születne: fehér bőre lenne, mint a hó, piros az orcája, mint a vér, a haja pedig fekete, mint az ében!"