kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - Hol volt, hol nem volt [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/921/5085921.jpg "Móra Ferenc - Hol volt, hol nem volt [antikvár]")
ajnalon innen, estén túl, éppen egy macskaugrás-nyira Nekeresdtől, hét országa volt Kótyonfitty királynak. Nevenincs az egyik, Találdki a másik, Sosevolt a többi. Hét országban hetven kertje, hetven kertjében hétszáz almafája, hétszáz almafán egy almája.
No, de erre vigyázott is ám, mint a szeme világára. Minden reggel, este meg-megnézegette, selyemkeszkenővel megtörölgette, még a lágyan fúvó széltől is féltette. Mikor egyszer egy legyecskét látott rajta, olyan keserves sírásra fakadt, hogy három...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1580 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ajnalon innen, estén túl, éppen egy macskaugrás-nyira Nekeresdtől, hét országa volt Kótyonfitty királynak. Nevenincs az egyik, Találdki a másik, Sosevolt a többi. Hét országban hetven kertje, hetven kertjében hétszáz almafája, hétszáz almafán egy almája.
No, de erre vigyázott is ám, mint a szeme világára. Minden reggel, este meg-megnézegette, selyemkeszkenővel megtörölgette, még a lágyan fúvó széltől is féltette. Mikor egyszer egy legyecskét látott rajta, olyan keserves sírásra fakadt, hogy három lyukas teknőt telesírt köny-nyeivel. Nem is nyugodott addig szegény feje, míg az udvari vadászok agyon nem nyilazták a kis legyecskét.
— Mindenki így járjon, ki rátátja száját, jó lesz megbecsülni a király almáját! — mind a hét országban ezt a szigorú parancsot doboltatta ki a dobosgémekkel Kótyonfitty király.
Udvari népének, tenger cselédjének pedig azt parancsolta meg, hogy mindig cigánykereket vessenek, valahányszor az almafa mellett elmennek. Fő-fő miniszterei hányták is a bukfencet, pléhnyakú tábornokai állták is a tótágast, csak egy kis apród vágta földhöz a süvegét:
— Tisztelem, becsülöm a király hatalmát, de már én mégis csak megeszem az almát!
Perecnek hívták ezt a kis apródot. Termete mint a sudár jegenye, az esze villám, sólyom a szeme. Esteli harmatra kilopódzott az almafához, hajnali harmatra visszalopódzott, de hiába járt kint, nem vásott a foga a király almájára. Olyan magasan volt, el nem érte, akárhogy is ágaskodott utána. Lógott is az orra bosszúságában, hogy majd a térdét verte, de aztán gondolt egy okosat.
Termékadatok
Cím: Hol volt, hol nem volt [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 160 mm x 230 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............