kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - Honszerző Árpád - Elbeszélés a Honfoglalás idejéből [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/778/4246778.jpg "Benedek Elek - Honszerző Árpád - Elbeszélés a Honfoglalás idejéből [antikvár]")
Honszerző Árpád - Elbeszélés a Honfoglalás idejéből [antikvár]
Benedek Elek
"Isten ellátta természetes határokkal a három halom s négy folyó földjét, s Árpád messze jövendőbe néző bölcsessége e határok között akarta földhöz kötni a magyart." Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
900 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"Isten ellátta természetes határokkal a három halom s négy folyó földjét, s Árpád messze jövendőbe néző bölcsessége e határok között akarta földhöz kötni a magyart." Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli hétköznapok elképzelt, gazdagon, színesen elmesélt történései is. E regékből szőtt csodás történet képiségével, mesés elemeivel minden magyar olvasóhoz eltalálhat, mely függetlenül a tényektől közös és továbbörökítendő élmény lehet mindannyiunk számára, hiszen az irodalom efféle különleges erejének legalább akkora nemzetmegtartó ereje van, mint a tényeknek. A történetben megelevenednek a magyar őstörténet ismert alakjai, helyszínei és máig élő epizódjai, melyek segítségére lehetnek kicsinek és nagynak, hogy megismerje és becsülje magyarságunk múltból fakadó hagyományait, értékeit, s tegye kíváncsivá történelmünk alaposabb megismerésére. E megismerést segítik Szabó Mariann színes, a honfoglaláskori motívumkincsünkből merítő grafikái.
Termékadatok
Cím: Honszerző Árpád - Elbeszélés a Honfoglalás idejéből [antikvár]
Szerző:
Benedek Elek
Kiadó: Allegro Könyvek
Oldalak száma: 192
Kötés: fűzött kemény papír
ISBN: 9789639240698
Méret: 170 mm x 240 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............