Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
FONTOS ELHATÁROZÁS.
- Ez nem maradhat tovább is így Zsuzsikával. Győződjék meg róla a nagyságos asszony maga, hogy az ilyen írásgyakorlatot nem lehet elfogadni egy majdnem tizenötesztendős leánykától.
A nevelőnő e szavak után egy füzetet nyújtott Zsuzsika édesanyjának, aki szemben ült vele a kerti asztalnál. Az anya csak egy pillantást vetett a füzetbe, aztán sóhajtva az ölébe ejtette. A sok javítás és széljegyzet bőséges bizonyságát adta annak, hogy a nevelőnő elégedetlensége nagyon is indokolt.
- Belátom, hogy igaza van, kisasszony, de mit tegyünk ? - szólt Hertelendyné s tehetetlenül nézett maga elé. - Tudományos nő Zsuzsikából sohasem lesz, de helyesen írni csak meg kell tanulnia. Nem is értem, hogy miért van a tudománnyal olyan ellenséges lábon, amikor pedig különben olyan nagyon helyén van az esze.
- Épen ez bosszant engem is - szólt a nevelőnő növekvő felháborodással. - Könnyebben esnék türelmesnek lennem vele, ha tudnám, hogy nincs meg a hozzávaló esze. Csakhogy nem azon múlik a dolog.