Kályhafütőből biboros [antikvár]

Részlet: Szegény Magyarország. Rég elmúlt századokba száll vissza az emlékezet a gondolat szárnyain. 1490 április hó 6-án, a virágvasárnapot követő nagykedden meghalt Mátyás király s vele együtt lehanyatlott hazánk és nemzetünk szerencsecsillaga. Vajjon felragyog-e még valaha? Már a nyár elejére kihirdették a királyválasztó országgyűlést. E szerint a hatalmas főuraknak összesen csak nyolc-tiz heti idejök maradt annak megfontolására, hogy kit is válasszanak királyukká. Hát bizony csakhamar megegyeztek. „Vasmarkú ember nekik többé nem kell. A király csak kegyeket és minél nagyobb birtokokat oszszon szét közöttük, de uralkodni, az ország sorsát intézni ők akarják. Olyan király kell a trónra, ki csak báb legyen a főurak kezében, ki nekik engedelmeskedik, ki az ő akaratukat hajtja végre.