Bővebb ismertető
Gerinc felső és alsó része enyhén hajlott. Fedlap enyhén foltos.
„Kossuth Rádió, Budapest, kiöntöttük a levest. Árvíz, ár-leves, végre valami érdekes.” Orbán Ottó fanyar humorával nézi, figyeli kislányát, aki, mint a ringlispíl, forog-pörög, aki üldögél az ágyban, és leltárt készít: „Apája, anyája, kutyája, macskája, gyerekje…” A játékos versekben népi és városi rímek felelgetnek egymásra. A természet és mindennapi életünk képei hol gyermeki, hol groteszk nyelvi fordulatokban jelennek meg. De a világ nemcsak mulatságos gyerekdolgok sorozata, hanem megható is, érzelmes is. „Álom-öbölben, bárkában,fekszik a Kati az ágyában, húzza az evezőt álmában.” A sajátos lírai világ tréfás hangja finom, érzékeny meglátásokat, mély gyerekszeretetet rejt. S a kettőből ötvöződik a kötet stílusa, amely a gyereket képeivel, képtelenségeivel, rímötleteivel ragadja meg. Bálint Endre gyerekrajzra emlékeztető, ezer ötlettől sziporkázó illusztrációi teszik még vidámabbá ezt az elragadó kis verseskötetet.
Orbán Ottó
Orbán Ottó (1936-2002) magyar költő, műfordító.
1936-ban született Budapesten. 1958-tól szabadfoglalkozású író. 1981 és 1991 között a Kortárs rovatvezetője, 1991-től 1998-ig pedig főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársaként dolgozott. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem vendégelőadója.
Díjai
József Attila-díj (1973, 1985), Graves-díj (1974), Európa Könyvkiadó Nívódíja (1983, 1984), Déry Tibor-jutalom (1986), Az Év Könyve Jutalom (1986, 1994), Radnóti Miklós-díj (1987), Weöres Sándor-díj (1990). Kossuth-díj (1992), Alföld-nívódíj (1992), Kortárs-különdíj (1992), IRAT Alapítvány Nívódíja (1993), a MAOE, valamint a Soros Alapítvány Életműdíja (1997).