Kérdések világa [antikvár]

MIÉRT HULLANAK LE A FALEVELEK ŐSSZEL? A nyári meleg után a növények is alkalmazkodnak az őszi lehűléshez. Mivel télen a kemény fagyban jéggé demiedne a nedvességkészletük, ezért fokozatosan lecsökken nedvkeringésük, majd a levelek szint váltanak és lehullanak. Élettevékenységük szünetel. Tavasszal az új rügyekben, újra megindul a nedvek áramlása. Van olyan hely a Földön, ahol nincs tél, ott nem „alszanak téli álmot" a fák. A színes levelek lehullanak, de az új rügyek hamarosan ki is nyílnak. Az örökzöldek, például a fenyöfélék nem hullajtják le ilyen látványosan, hanem folyamatosan cserélik tűleveieiket. A téli fagyoktól pedig gyantás nedvük védi meg őket. HONNAN TUDJUK, HOGY HÁNY ÉVES EGY FA? Ha egy fatörzset keresztbe vágunk, előtűnnek az évgyűrűk. Ezek a jellegzetes karikák évente fejlödnek, minden évben egy újabb karika keletkezik. A trópusokon, ahol nincs olyan szélsőséges időjárás, mint hazánkban, a fáknak nincsenek évgyűrűik. li A levelekben többféle különböző színű anyag található, de a zöld színű klorofillmolekulák ekiyomják a többi színt. A színanyagok folyamatosan keletkeznek és bomlanak le. Ősszel viszont a kevés fény miatt már nem keletkeznek újabbak, így a bom-lás miatt folyamatosan csökken a számuk. A leggyorsabban a zöld klorofill bomlik le, így az addig elfedett színanyagok is fokozatosan /' láthatóvá válnak, ezért sárgulnak, pirosodnak be a levelek ősszel. Később ezek is lebom-' lanak. MIÉRT KÖNNYEZÜNK, AMIKOR HAGYMÁT APRÍTUNK? Ha aprítjuk a vöröshagymát, akaratunkon kívül is folynak a könnyeink. Van ugyanis a vöröshagymában egy furcsa anyag, az illóolaj, ami ilyenkor kiszabadul. Belekeveredik a levegőbe, majd azzal együtt a szemünkbe és az ónunkba is. V