Két kis lurkó [antikvár]

Részlet:Ludas Matyiból egy is elég volt Döbrögi uramnak, akinek az agyafúrt magyar legény háromszor is visszafizette a kölcsönt, amiért a nemzetes uram deresre húzatta. De ez a Ludas Matyi nagy szál, megtermett legény volt, akiből két olyan lurkó is kitellett volna, mint Palkó, no meg a huga, Sárika, mégis ráillett a "Ludas Matyi" név.Magam ugyan nem láttam - sem azelőtt, sem azután - szoknyás Ludas Matyit, de Sárika nénje, az eladó sorban járó Kató, aki kis hugát az egyik Ludas Matyinak elkeresztelte, úgy gondolkozott, hogy nem a szoknyácska a fő, hanem: a furfangos természet. És ebben igaza volt. Sárikában maga az igazi Ludas Matyi veszett el. Azaz hogyha elveszett volna, hát jó lett volna. De nem is veszett el. Meg volt benne hamisítatlan mivoltában, csak éppen az ártatlan kis arcocskája, pisze orrocskája miatt senki sem gyanakodott reá és mindenki inkább a huncut mosolygású Palkót tartotta ludasnak az apróbb-nagyobb csínytevésekben.