Két pézsé meg egy almacsutka/Mákos bejgli mustárral [antikvár]

Részlet a könyvből: - Menj már, te tetű! - sziszegte a fogai közt, elkeseredetten nógatva a metrószerelvényt, és már vagy huszadszor vette le a kesztyűjét, hogy megnézze az óráját. Az óramutató veszedelmesen közeledett a nyolcashoz, a metró meg teljes egy perce csak állt nyitott ajtókkal, nem törődve azzal, hogy még csak a Ferenc kőrútnál állnak. Ma különösen utálta a reggelt. Apa ideges volt, mert megint rohantak, persze, mert most is későn kelt, végül is igaza volt, hogy haragudott rá, minek nézte meg azt a hülye filmet tegnap?! Még jó, hogy nem hétfő van, akkor szigorúbban veszik a késést, ráadásul már félkor bent kell ülni a padban. „Remélem, ezen a héten is az ötödikesek ügyelnek, azokra még rá lehet ijeszteni. Dedósok még " - rágta a szája szélét, és ahogy meglátta az ismerős Deák téri csempesort, odafurakodott az ajtóhoz, s amint résnyire kinyílt, már kibújt, és futott, mint a nyíl. Fel a lépcsőn kettesével, ellenőr hálistennek nem jött, bár van bérlete, de hogy hol? Aztán be a vasajtón, föl a másodikra, ma az első óra angol, fene aki kitalálta, hogy a folyosó végére tegyék a labort be az osztályba, még két perc.