Kincskereső kisködmön [antikvár]

előszó Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879-ben. Édesapja foltozó-szűcs volt, eleven eszű, mindig tervező, vidám és jószívű ember. A szűcsmesterség mellett gazdálkodással is próbálkozott, de nem sok sikerrel, s a család nagy szegénységben élt. Móra Ferenc édesanyja félénk, gyenge szívű asszony, aki azonban tigrissé válik, ha fia boldogulásáért kell harcolnia. Házuknál állandó lakó a szegénység, nem telik arra, hogy kisfiúkat iskoláztassák. Móra megható őszinteséggel mondja el, hogyan tanult meg írni attól, aki minden ember legdrágábbja: édesanyjától. És ahogy megelevenedik előttünk a kedves kép a jégvirágos ablakkal, az aggódó édesanyával, ügy elevenednek meg egymás után Móra gyermekkorának többi színes képei is a „Kincskereső kisködmön" lapjain. Miképpen az Ezeregyéjszaka mesebeli csodalámpája kincses barlangba vezette el Aladdint, úgy vezeti el a kincskereső kisködmön Gergőt az emberi jósághoz, ehhez a csodálatos és láthatatlan kincshez. Gergő, a regény hőse, régi ismerősünk. Ismetjük életét, gondolkodását és érzéseit. Találkoztunk vele már az író más műveiben is, hiszen a kis Gergő: maga Móra Ferenc, aki ebben a regényében saját gyermekkorának legérdekesebb élményeit beszéh el. Márton szűcsmester, akinek alakjában az író saját édesapját festi le, szintén régi ismerősünk. Nagy szeretettel és nagy bölcsességgel neveli a kis Gergőt, mert tudja, hogy a tapasztalat többet ér az erkölcsi prédikációnál. A kis Gergő, éppen úgy, mint a legtöbb gyerek, megirigyli a nála gazdagabb fiúk szép ruháját és csizmáját, különösen a bíró fiának csizmáját kívánja meg; hej, ha neki olyan lábbelije lenne! Az édesapja nem beszéli le a fiát a csizmavásárról. Hadd próbálja meg Gergő, milyen is az úri csizma a szegény ember fiának lábán. Megveszi neki a lábbelit. Ezzel nagy örömet okoz fiának, de Gergő hamarosan szomorú tapasztalatokra tesz szert. Az „előkelő" csizmában nem lehet játszani, nem lehet kapálni, és nem lehet pénzt keresni, mert a „munkaadók" csak mezítlábas gyereket fogadnak fel. Amikor pedig a csizma egy kapavágástól tönkremegy, Márton szűcs így foglalja össze a tapasztalatot: „Látod, így jár a