Klári [antikvár]

Kiadói borítja viseltes.
Milyen élmények várják az embert, ha fiatal fejjel, éppen csak elvégezte a pedagógiai főiskolát, egy ezer lelkes kis faluba kerül ki magyart tanítani? Mennyire nehéz gyökeret verni a fiatal tanárnőnek ilyen helyen! Még csak mozi sincs, a tantestület az igazgatóval együtt összesen öt főből áll, a járási székhelyre csak autóbusszal lehet eljutni. A legfőbb probléma pedig: hogyan tud minden kényszerű engedmény, kézlegyintő belenyugvás nélkül igazi párjára találni és szerelemből férjhez menni a fiatal tanárnő? Hiszen a faluban az értelmiséget az öt pedagóguson kívül jóformán csak a termelőszövetkezet agráregyetemet végzett fiatal agronómusa jelenti. Mi sem természetesebb, mint hogy Klári először a pusztán futóvendégként megjelenő rokonszenves és lelkes fiatal újságíróba szeret bele s csak sok tépelődés és csalódás után érti meg, hogy neki a faluban gyökeret kell vernie, s hogy hivatását itt töltheti be legjobban. A történet hátterében az 1954-es tiszántúli falut látjuk, az írót azonban elsősorban a főhősnő, Kári érdekli, az ő érzései és gondolatai uralkodnak a regényben, amely érdekes mellékfiguráival olyan változatos, hogy mindvégig leköti az olvasó érdeklődését.