Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Hajdanában, amikor még egészen kicsi gyerek voltam, kétségbeesve próbáltam kikönyörögni magamnak valamilyen kutyát. Lealább egy kicsit! Nem kellene nagyobbnak lennie nálam, és biztosan jó barátok lennénk. Szüleimmel beszélgetve minduntalan a kutyák természetes hasznosságára igyekeztem terelni a szót, ami azonban rendkívüli módon ingerelte őket. Kezdetől fogva egyértelmű ellenszenvvel fogadták a gondolatot, hogy egy kutya lakjon nálunk. Anya egyenesen bedugaszolta a fülét.
- A kutyák - jelentette ki apám vészjósló mosollyal - egészen másképpen élnek, mint mi, emberek.
- Egyáltalán nem lenne rossz - mondtam némi kalandvággyal - egy kicsit úgy élni, mint egy kutya."