Lány a kötélen [antikvár]

Részlet: "prológus Rátettem lábamat a drótkötélre, amely a fagerendákkal párhuzamosan feszült magasan a levegőben. Legújabb mutatványom egy egész sor balett ihlette mozdulatot is magában foglalt - három lassú, de igencsak bonyolult piruettben érve el a csúcspontot és a pajta volt a legjobb hely a gyakorlásra. Ha még ma sikerül kidolgoznom ezeket a mozdulatokat, akkor családi utazócirkuszunk következő műsorában már be is mutathatom a tudományom - előadás minden pénteken és szombaton, csupán tizenkét dollár belépti díj fejében. Mielőtt megtettem volna az első lépést, lepillantottam a harminclábnyi mélységben Samre, aki csak az imént látott hozzá a bokszok kipucolásához. Szerény véleményem szerint, ez volt Sam legfontosabb feladata anyám hatalmas fehér lovainak gondviselőjeként. - Sam, siess már! - kiáltottam le neki. Undorodva fintorogtam, amint megcsapta orromat a trágya, a széna és a lovak verejtékének erős, átható szaga. - Légy szíves! Förtelmes bűz van idebenn. - Úgy tudom, gyakorolnod kellene - válaszolta, és alkarjával kisöpörte túl hosszúra nőtt szőke haját a szeméből. - De ha ennyire elviselhetetlennek találod, tarts szünetet, és gyere vissza később! Sam tavaly csatlakozott hozzánk. Már teljesen megszoktam a jelenlétét, úgy éreztem, mintha a saját bátyám volna, nem is az" 7