Leo Gekkó és a Cipősdoboz kórház [antikvár]

Eljött a nagy nap, illetve a nagy este. A Padló világ lakói ugyanis ilyenkor éberek igazán, tudniillik fordítva élnek: nappal alusszák ki a fáradalmaikat és este aktívak. Amint lemegy a nap és éjjeli lámpásként világít a hold, Leo Gekkó, a terrárium lakója is feltápászkodik, de ezúttal nem csupán megszokásból! Régóta készült az útra, ami ma várt rá. Szépen rendbe tette terráriumát, saját magát, lerázta a pirinyó homokszemcséket mind a négy lábáról, felmászott a terrárium legtetejére és onnét kisurrant biztonságos üvegházából. Hipp-hopp, kipp-kopp, leugrott. Barátjához, Csíkos Darázshoz tartott, hogy meglátogassa a Cipősdoboz kórházban. Mióta először találkoztak a szürke fotel lábánál, egy év telt el. Leo Gekkónak jó memóriája van, évre, hónapra, napra, órára, sőt, percre pontosan tudta, mikor látta először - és bizony azóta utoljára - a bajbajutott darazsat: 2018. december 11. 21 óra 31 perc. Mennyi, de mennyi üzenetet küldtek egymásnak azóta Könyv Moly segítségével, viszont találkozni nem találkoztak, ugyanis Csíkos Darázs nagyon elfoglalt. Virágszirom-függőségéből már kigyógyult, ám mégsem hagyta el a kórházat. Haza jár ugyan, de egész nap a többi virágsziromfüggőséggel és más betegségekkel harcoló lény körül tesz-vesz. Igaz, Leo Gekkó ezt már jól tudta barátja leveleiből, viszont saját szemével is látni