Majd ha asszony leszek... [antikvár]

Két női élet filmjét pergeti le ez a könyv: a serdülő leánytól az öregasszonyig. Nem életük történetét, hanem életük beállítását akarja adni a katolikus életelvek szerint. S mivel ezek az elvek a tegnapra, mára és holnapra egyformán érvényesek, az események időtől, helytől és foglalkozástól függetlenül folynak le. Hogy az egyéni átélés közvetlenebbül megnyilatkozhassék, levelek bonyolítják le a történéseket. Ez egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy a könyv célkitűzésén kívül eső dolgok meghúzódhassanak a levélszünetek időfüggönye mögött. A leánykönyvek általában csak a házasság kapujáig viszik el olvasóikat. Hogy a kapun túl következő élet nem egyszerű folytatása az előbbinek, hanem a felelősség és áldozat jegyében meginduló új élet, arról a mai - úgyszólván családon kívül felnövekedő leány keveset vagy semmit sem tud. Azelőtt, míg a leányok férjhezmenetelükig szorosan bekapcsolódtak családjuk életébe, észrevétlenül belenőttek, belenevelődtek jövő hivatásukba. Édesanyjuk életében közelről látták, lélekben szinte maguk is átélték a feleségnek és anyának felelősségteljességében is édes gondjait, s a kölcsönös szeretet boldogságában feloldódó áldozatait. A családból korán kiszakadó és külső munkában lefoglalt mai leánynak ezt a jövő hivatására előkészítő lélekalakítását kívánja szolgálni ez a könyv, már amennyire a holt betűkön keresztül éreztetni lehet a való életet. A két főalak természetesen nem merítheti ki az asszonyéletnek minden formáját és lehetőségét, de két olyan típust ad, amelynek különböző életszakaszaiban önmagára ismerhet sok asszony és leány. A mellékszereplők futólag rámutatnak ugyan már lehetőségekre is, - jókra és rosszakra egyaránt - de részletesebb kifejtésben nem fértek el a könyv keretén belül. Csak rövid megjelenítésben vagy megemlítésben kaphattak helyet a leány- és asszonyéletnek egyéb olyan kérdései is, amelyek a közelmult idők komoly ifjúsági és pedagógiai irodalmában többé-kevésbbé már feldolgozásra találtak. Munkáját a családokat megszentelő Úr Jézusnak és szűz Anyjának szent Szívébe ajánlja. Budapest, 1942 Szeplőtelen Fogantatás-ünnepén a szerző.