Marci Manó meséi [antikvár]

Volt könyvtári könyv.
Marci, a kis manó ott él a Nagyerdő és a Virágos Rét határán. Házát eltakarja a rét magas füve, de ha nagyon figyelsz, láthatod, ahogy megcsillan a napsugár a háztetőn lévő szélkakason. Marci minden reggel, miután felkelt és megreggelizett, na meg persze megmosakodott, mint minden rendes manó, kimegy a kertjébe, megöntözi a virágait, majd pedig sétára indul. Séta közben ellenőrzi a rétet, hogy minden állat felkelt-e időben, hogy a vadméhek gyűjtik-e már a mézet, a katicák takarítják-e a faleveleket, és a tücskök próbálnak-e az esti koncertekre. Igazi rendes kis manó, gondolhatjátok. De a legjobb az, hogy mindent megfigyel, és mindenkit meghallgat közben. Utána pedig hazamegy, és leírja az aznap hallott történeteket, meséket. Innen ismerem őket én is. Marci mesélte őket egy szép nyári estén, kint Cikolán, a fűben ülve, a szúnyogokat csapdosva, a csillagos eget nézve. Itt vannak! Szeretettel nektek!