Maris [antikvár]

Részlet a könyvből: A déli nap forrón tűzött a földre és még a szellő is, amely gyengén meg-megremegtette a nyárfák ezüstös leveleit, meleg fuvalatként csapott az utasok arcába. Meleg volt. Az utszéli pocsolyák beszáradtak és a máskor kátyus, vizes foltokkal tarkitott országuton hatalmas porfellegek uszkáltak. Mert bár déli hévvel sütött a nap és a déli órák szokatlanok voltak nyáridőben a továbbhaladásra, az országutat megfekvő port most mégis magasra kavarták az apró, ponyvákkal betakart szekérkék. És hát Fehérvár felé népes volt az ország utja.