Micsoda védés! [antikvár]

BEVEZETES Kedves srácok és lányok! Remélem, ti is szeretitek a focit. Én szeretem, de nem voltam sose igazán jó játékos, és a „csapatom", az angol bajnokságban játszó Bristol City sem olyan jó, mint szeretném. Andrew fiamnak is ez a véleménye. Lehet, hogy ha iskolás korában jobb lett volna matekból, nem vált volna hűséges Bristol City szurkolóvá. 15 éves volt, amikor elvittem az első City meccsre, azután, hogy rossz osztályzatokat kapott a próbavizsgákon, amikkel fontos nyári vizsgákra készült. Szükséges volt, hogy komolyan beszéljek vele, de arra is szüksége volt, hogy felvidítsam. A City egy NBl-es csapattal játszott aznap (nem NB2-essel, bár az NB2-ben vagyunk) - és mi NYERTÜNK! Izgalmas meccs volt és jó volt a matek gyakorlása szempontjából is, mert 4:3 lett a végeredmény! Andrew-ra olyan nagy hatással volt a meccs, hogy még ma, sok sok év elmúltával is együtt megyünk City meccsekre, ha mindketten szabadok vagyunk. Sokszor utána úgy gondoljuk, hogy jobb lett volna nem elmenni Ennek a fociról (is) szóló történetnek a főszereplői mind tinédzserek, akik szintén kezdik megismerni és megérteni milyen fantasztikus, de frusztráló kedvenc csapataiknak szurkolni és a csapatban játszani. De nem mondok többet, mert nem akarom lelőni a poént. De persze nem a foci a legfontosabb dolog az életben, úgyhogy élvezzétek a játékot, amikor lehet, de dolgozzatok keményen azon, ami igazán fontos. Ki tudja, akkor az is előfordulhat, ami egyszer velem is megtörtént, hogy meghívnak űrhajós képzésre vagy lehetőséget kaptok arra, hogy ennek a csodálatos bolygónak, „otthonunknak" a gondozásában részt vegyetek és másoknak is segíteni tudjatok abban, hogy jobban megértsék az eredetét. Sokan segítenek abban, hogy egy könyv megjelenhessen. A Micsoda védési létrehozásában különleges köszönet illeti Sandrát, Edwardot és feleségemet, Rosemaryt Angliában, valamint Nagy Tamást és Ficsorné