Minden napra 365 mese [antikvár]

Miklós a paradicsomot öntözte a kertjében, de gondolatai messze jártak. Pontosabban, Plum úr autókereskedésében. Már egy hete minden áldott nap megnézte a kirakatban azt a szép piros autót, és még locsolás közben is Plum úr szavai visszhangzottak a fejében: - Nem értem. Hogyhogy még mindig megtartottad ezt a szamarat! Míg te a földeken izzadsz, a szamár csak a virágokat szagolgatja, és még azt sem mondhatod, hogy jó teherhordó, hiszen alig bír el valamint! - Nem szabadna még gondolnom se rá - mondta magában Miklós. - A szamár a barátom. Ott van velem a szüreten, és elvisz a piacra, ahol eladom a kertben termett zöldséget és gyümölcsöt. De hát igazság szerint jól jönne nekem egy korszerű, szép és gyors autó Ráadásul utazni is tudnék, és megismerhetném a világot. Míg Miklós a kocsiról álmodozott, a világ legboldogabb szamara szagolgatta a virágokat, és beszélgetett a katicabogarakkal és a madarakkal.