Miska [antikvár]

Részlet a kötetből: Kémfogás a cserkészotthonban A zöldpapirosú sportújság fölé hajoltan négy fiú tárgyalta izgatottan a vasárnapi mérkőzés eseményeit: - De édes fiam, nem elég, hogy a lába elé hozzák a labdát, hogy nincs is a közelében ellenfél, csak az a nagy melák Borsos, a kapus - és hat lépésről mégis kapufélfát rúg az a hólyag, az a... - Pityu, mégis tán mérsékelnéd magad kissé! - egyenesedett föl az egyik fiú. Keménykötésű, de karcsú, tizennyolcéves-forma legény volt. Szőke haját hátrafésülve viselte és szürke szeme komolyan nyugodott az előbb szólón. - Egyrészt nem vagyunk Bugacon, másrészt, ha hibásan rúgott is az ipse, bizonyára nem rosszakaratból tette. - Jó, jó, de mégis fölháborító maflaság! - tüzelt a Pityunak szólított. - Úgy van! - heveskedett a másik kettő, akik egy hosszú lócán félig térdeltek, félig ültek. Kár az ilyen pasast védelmedbe venni, Gyuszi. Mit ér akkor hat-hét ember gondos összedolgozása, ha a végén egy ilyen mulyók alak... Elnémultak, mert az ajtón kívülről dörömbölés, birkózás zaja hangzott föl, majd egy pillanatra rá az ajtószárny hirtelen nagy robajjal kivágódott. Laci lépett be rajta, két karjával magához szorítva, egy rúgó-kapálózó, lihegve dulakodó, rongyos ruhájú fiút tolt maga előtt a szobába.