Mókuska [antikvár]

"Részlet: Mókuska, igazi nevén Tóth Klára, ott ült fent a szilvafa tetején és vígan ette a fa zamatos, hamvas gyümölcsét. Hallotta ugyan, hogy a házból nevén szólítják, de rá sem hederített: - Majd közelebb jönnek, ha van valami mondanivalójuk - gondolta. És ebben nem is tévedett. A kiabáló hang csakugyan közeledett és megállt közvetlenül a fa alatt. - Már megint a fán van, Mókuska? - kérdezte ingerülten. - Eltalálta! - nevetett Klári. - Ne nevessen, hanem jöjjön le azonnal! Értette? Nem szégyeli magát nagy leány létére fákon mászkálni, mint valami neveletlen kamasz! - Mikor én is éppen most vagyok a kamaszkorban - mentegetődzött Klári. - Ne feleselgessen, hanem jöjjön le azonnal! - Helyes, - mondta Klári - de előbb ezt az óriás-szilvát ledobom magának. Hopp vigyázzon! Fogja ki kisasszony!"