Moszkvai úttörők [antikvár]

ELSŐ RÉSZ A TÁBORBAN LEVÉL A FRONTRÓL No, MÁRA BEFEJEZTÜK ! Vége a munkaidőnek. Anélkül hogy hátranéznék, tudom: Gálja, Mitja és Vánja tisztítja le az esztergapadot. Én is a megszokott mozdulatokkal törlöm át a szerszámokat és gondolkodás nélkül rakom vissza a fiókba a franciakulcsokat. Nem tudok másra gondolni, csak a mai, frontról kapott levélre. Hogy ki irta? Hát Anna 1 Csak nemrégiben küldtem neki csomagot és levelet és ma végre meg is érkezett a válasz. Annát »Szúnyogocská«-nak hívtuk az iskolában, olyan kicsiny és olyan pehelykönnyű volt. A háboiú kitörésekor egyszerre csak eltűnt. Azt hittem, hogy vidékre utazott a bombázások elöl, és most kiderül, hogy »Szúnyogocska« az elsö pillanattól kezdve a fronton volt. Most pedig felolvasom levelét az egész műhelynek. — Elvtársak, — hangzik az elcsendesült műhelyben a párttitkár hangja — úgy-e emlékeznek arra, hogy 1941 nyarán gyárunk munkás közösségét kiegészítették a tízosztályosok iskolájának végzett növendékeivel? Most az egyik volt végzős egy levelet fog felolvasni, amelj'et osztálytársnője, Anna Iva-novna írt a frontról. Olvasni kezdem a levelet: — vZójácska kedves ! Határtalanul örültem, amikor megkaptam küldeményedet. Hiszen attól a naptól fogva, hogy