Ne cirkuszolj, anyu [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
Nos, mit is tehet egy lány, ha híres újságíró az anyja? És hová bújjon szégyenében, ha a mamája együtt él egy pasival, aki nem is a férje? És hogy viselheti el egy tinédzser, ha az apját leginkább a sütés-főzés érdekli? És megtehetik-e egyes szülők, hogy megtiltják, hogy a lányuk együtt járjon egy sráccal, aki tetszik neki? Hallgassuk őket! Jenna: Szörnyű, hogy az anyám virágszálamnak szólít! Laura: Az én anyám, micsoda szégyen, az új barátjával az utcán csókolózik! Sumitha: Az én szüleim pedig nem engedik, hogy levágassam a hajamat! Chelses: Az anyám, nos, arról jobb nem is beszélni. Ódivatú lelki tanácsokat osztogat a rádióban boldog-boldogtalannak. Jon: Nem tudom,melyik lány is tetszik jobban? Csak egy a biztos, hogy nem akarok jogot tanulni! Minderről - és még sok egyébről is szól ez a vidám, tizenéves lányokról és fiúkról írott könyv, amelynek kedves-bohókás szereplői nehezen viselik el a szüleiket, akik szerintük régimódiak, feltűnési viszketegségben szenvednek, nagyzolók és értetlenek. A lányok azonban nem hagyják magukat... ők a saját normáik szerint, a saját életüket akarják élni. Vajon sikerül-e - és hogyan? - az eltérő nézeteket, az életfelfogást valahogy közelíteni egymáshoz.