Nicsak! Mi beszélünk! [antikvár]

I. Vámos Júlia alias Ficánka 2006. Június 5. Kedves Szurkolótáborom! Hallottam anyától, milyen sokan drukkoltatok, vártatok, és már nem is hittétek el, hogy egyszer csak tényleg megszületek. Nos, mégiscsak előjöttem, és anya akkor mondta, hogy a doktor bácsik szerint jól elkéstem - hát nekem odabent nem szólt senki Május 29-én 14:20-kor születtem, 51 cm nagy vagyok és 3400 g nehéz. Pénteken hazajöttünk a kórházból, most a kinti élettel és a szüleimmel ismerkedem Nekik persze nincs könnyű dolguk, még nem beszélnek Ficánkául, pardon, Júliául, meg kell őket tanítanom. Eredményhirdetés: Ja, majdnem elfelejtettem! Köszönöm mindenkinek, aki leadta szavazatát, amíg anya pocakjában voltam, hogy kisfiú leszek-e vagy kislány. Szavazóim 75%-a biztosra mondta, hogy kisfiú vagyok, így most az a helyzet áll fenn, hogy a győzelmet a 25% kisebbség aratta. De vigasztalásul: mindenki nyert! Azt a tapasztalatot legalábbis biztosan, hogy azért, mert anya pocakja hegyes volt (mert odabent úgy volt kényelmes, hogy kidugom a fenekemet), még nem biztos, hogy kisfiú vagyok. Jó kis tréfa volt :-) Puszi: Júlia