Nyári élmény [antikvár]

Részlet a könyvből: Széles fénypászták csíkozzák a kőkockás folyosót. A tárt ablakokon beárad a májusvégi meleg napsütés és a kerti bokrok orgonaillata. A fali képek kopott színei felélénkülnek ebben a ragyogásban. A Természetrajzi Szertár felírású ajtó mellett barna keretében mosolyog a csimpánz. Legalább is "Slingli" így látja és vidáman visszanevet a szőrös pofára. "Siingli" kurta, berakott szoknyát hord és zsinórozott derekat, fehér gallérkával, mint az iskola minden növendéke. Pisze orra jókedvűen szimatolja az orgonaillatot, kerek barna szeme elégedetten fut végig az ajtók során, amelyek mögül duruzsoló, tompa zaj hallatszik. Itt-ott kicsendül egy-egy hangosabb mondat: - A Karolingok uralma az Egyház szempontjából... - Ázsia legnagyobb folyói: a Tigris, az Eufrát, a Gangesz, a Jancekiang és a Hoangho... A kislány vidáman bokázik és hangtalanul nevet. Minden osztályban "felelés van", mindenütt drukkolnak, csak ő szabadult ki a szorongató kelepcéből. Pár perccel ezelőtt csukta be maga mögött a IV/B. tantermének ajtaját. Az ajtón belül még támolyogva és roppant fájdalmas arccal járt, de mihelyt kattant mögötte a kilincs: kiegyenesedett és verőfényes diadal csillogott a szemében. Gyomorgörcs ürügyén kéredzkedett ki. Nem is érzi hazugságnak a dolgot, mert hiszen nincs az a tetézett tányér töltöttkáposzta, ami akkora gyomorgörcsöt okozhat, mint egy számtanpélda, amelyet az ember nem ért...