Bővebb ismertető
Részlet:
A csombordi csárda.
A nádas mocsár szélén, valami zsombék mögé meghúzódva, két katona hevert és a csombordi csárdát leste. Lehet, hogy nem is katonák, hanem zsiványok voltak. Bizonyos, hogy fegyvert viseltek bőven. Nem lehetett tudni, hogy fiatalok-e vagy vének. Torzonborz szakálluk és bajuszuk, mely össze-vissza turkált szénaboglyaként ágaskodott mindenfelé, még nem deresedett, tekintetük is fiatalos élénkséget mutatott, csak az arcbőrük volt ráncos, de valószínűleg nem a kortól, hanem a bujdosó, szabad élet és az időjárás viszontagságaitól: a fagyos szélfuvástól, a hidegen csapkodó hótól és esőtől, a nap égető sugaraitól, melyektől felpattogzik és cserepes lesz a bőr. Olyan embereknek látszottak, akik éjjeli szállást is nem embertől, hanem az útszéli bokortól szoktak kérni.
A két alak fegyver tekintetében jól el volt látva: az egyik mellett rövid csövű, bőnyakú, durvamívű puska hevert, mellyel ütni bizonyosan jobban lehetett, mint lőni, a másiknak oldalán pedig egy krimiai tatárnyíl feküdt. Volt kardjuk is, meg övükben hosszú janicsárkés, mely mellett egy-egy öblös pisztoly tátongott.