Onesimus [antikvár]

Részlet a könyvből: "Július eleje volt, kora délután. A felperzselt, kiszáradt vidéken mindenki és minden aludt. A fekete nyáj - a völgy ékessége - a nyárfák alatt zsúfolódott össze. Az aratók a gabonakeresztek árnyékában, vagy szekereik alatt szundikáltak. A jómódú házakban, amelyek a domboldalon, a legelők felett tarkállottak, mélyen aludtak heverőkön a gazdag földbirtokosok, parasztgazdák és gyapjúkereskedők, míg rabszolgáik, egyik szemüket nyitva tartva az udvarokon bóbiskoltak a szőlőtőkék alatt. Még a keselyűk is szinte mozdulatlanul lebegtek, mintha oda lettek volna ragasztva az égboltra."