Oszkár [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Oszkár, ​a kiöregedett úthenger, egy roncstelepen várja szomorú sorsát. Évtizedekig dolgozott az útépítéseken, nagyon szerette ezt a munkát. Amikor végigdübörgött egy-egy településen, a gyerekek hangos ujjongással üdvözölték, sőt felcsimpaszkodtak rá és hálásan megsimogatták, megköszönték a szép egyenletes új utat. És most itt van, valószínűleg beolvasztják egy nagy kemencébe, és ki tudja, mit készítenek majd belőle. De megtörténik a csoda: valaki a segítségére siet és egy éjjel erős, csodaszép úthengert varázsol belőle és barátaiból, a körülötte álldogáló munkagépekből. Meglepődnek a változáson, és bátran indulnak el, hogy újabb csodálatos dolgokat művelve, merész kalandokba bocsátkozzanak. Valaki azonban neheztel rájuk, és mindent elkövet, hogy újra visszakerüljenek a roncstelepre. Oszkár hősiesen küzd a gonosz ellenséggel, ebben számíthat valamennyi barátja segítségére. Vajon sikerül-e legyőzniük a gonoszt, és megépíteniük a hegyeken átvezető nehéz útszakaszt? A mesében életre kelt a gépek megmutatják nektek, hogy milyen csodálatos dolgokat képesek végrehajtani. Szeressétek és bíztassátok őket a győzelemre!