Bővebb ismertető
Tvr^V. l ^ví'Kl I'V lif^''áMivel a levélvágó hangyák nem tudják a cellulózt megemészteni, ezt a kertészetükben nevelt gombákra bízzák. /Miután lemetszik a levéldarabokat, a föld alatti bolyba szállitják, ahol a .kertészhangyák'nyálukkal átitatva összerágják, és ezen a,táptalajon"nevelik az eledelükként szolgáló gombákat. III III III III IKörforgásMivel nincsenek évszakok,és folyamatosak az esőzések,a fák örökzöldek, azaz leveleiket folyamatosan cserélik. A keletkező avart, a kidőlt fákat és az elpusztult állatok tetemét a talajszinten nyüzsgő termeszek, bogarak közreműködésével gombák és baktériumok bontják le.A.takaritóbrigád'munkája révén a holt anyagok ismét felvehetővé válnak a növények számára,azaz folytatódik az erdőben a tápanyagok körforgása. A talajszinten tevékenykedőknek azonban életüket is védeniük kell, hiszen ez a madárpókok és a korall-kígyók vadászterülete.Az Egyenlítő mentén a forró nappalokat meleg éjszakák váltják, és a kiadós esőzések (évi 1500-12 000 mm) is a napirend részét képezik. E páradús, trópusi klíma eredményeként a dél-amerikai Amazonas-medencében, az afrikai Kongó-medencében, valamint Délkelet-Ázsiában emeletekre" tagolódó, buja növényzetű esőerdők alakultak ki. Az akár 50-60 m magas, palánkgyökerekkel kicövekelt" óriásfák alkotják a dzsungel legfelső szintjét, melyet csupán madarak és rovarok népesítenek be. Az alatta húzódó zárt lombkoronaszintben már nyüzsgöbb az élet, a szárnyasok és ízeltlábúak tábora többek között denevérekkel, majmokkal, békákkal egészül ki. Az 1,5-7,5 m magasan fiúzódó cserjeszintbe pedig időnként a talajszinten élő emlősök és kígyók is ellátogatnak. Közülük Amazónia csúcsragadozója, a jaguár csak napközben pihen az ágakon, hiszen éjszaka többek között pekarira, vízidisznóra, tapírra és kisebb kajmánokra vadászik.A víziboa néven is ismert anakonda kitartó úszó, ráadásul pillanatok alatt képes villámgyors fokozatba kapcsoíni.A közönséges tapir csak éjszaka merészkedik elö re/tekhelyéról, fiogy vízinövényekkel, levelekkel és gyümölcsökkel csillapítsa éhségét.Folyami veszedelemAz anakondát bőrének foltjai jól elrejtik a növényrengetegben, amikor napközben a folyóparton pihen.Vadászni azonban a folyóban szokott. Mivel orrnyilása és szeme a feje tetején található, szinte teljesen észrevétlen, miközben a vízfelszín alá merüLAmint a szomját oltó tapir vagy más gyanútlan állat a viz fölé hajol, villámgyorsan lecsap rá. Fejénél fogva megragadja, behúzza magához, majd szorosan rátekeredik és megfojtja.