Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Pajkos Peti mamája levelet ir Elek nagyapónak.
Édes Elek nagyapó ! Amikor én kislány voltam, aligha volt hűségesebb olvasója, mint e levél irója, sőt, akár hiszi, akár nem, az édesanyám is, aki most nagymama, serdülő lány korában sok könyvet olvasott nagyapókától. Ez bátorit fel engem ennek a levélnek a megírására, ö, drága nagyapóka, nincs nálam szomorúbb anya kerek e világon: sem éjjelem, sem nappalom, szüntelen búslakodom az én fiam miatt, akinek becsületes neve Jámbor Péter volna, de nemcsak Kutyabagoson, amely városnak lakója vagyok, de Kutyabagos vidékén is Pajkos Peti a neve. A jó emberek azzal vigasztalnak, hogy »bővérü« a fiam, azért követ el oly sok pajkosságot, majd idővel lecsendesül s olyan derék ember lesz, akár az édes apja, idősebb Jámbor Péter, Kutyabagos aranytollú és aranyszájú főjegyzője.