Pamacska [antikvár]

Részlet a könyvből:Bölcs, öreg Macska volt Pamacska, jól tudta, kellemetes dolog, ha az ember csöndben ül és nem csinál semmit. Kedvenc helye a pincelépcső legfelső foka volt. Az ajtókon csak annyi hasadék, hogy az ember kényelmesen átkúszhatott rajta. A lépcsőn melegen sütött a reggeli nap. Mindjárt fölötte a konyha. Az ember szimatolhatja az ételek jóféle szagát. Előre tudhatja, mit eszünk legközelebb. Több oka volt annak, hogy Pamacska mért szeretett ott ülni, a pinceajtó mellett, a legfelső fokon. Ahhoz ugyan lusta, hogy ezeket az okokat mind el is sorolja. Először is: a lépcsőfok elég magas, kényelmesen lelátni a pincébe. Figyelhette a cicuskákat, Hopszát és Ugorkát, akik odalent fickándoztak. Nem messze, a babérbokrok mögött, ablak nyílik a pincébe. Nem rossz ez se - az ember, illetve a macska, tüstént besurran, ha történik valami. Egy ugrás a küszöbtől a teknőig; onnan még egy a pince padmalyára. Na és ott a sok remek sötét búvóhely. Tapasztalt macska, akármilyen kényelmesen, kellemetesen dorombol, mindig résen van; kiagyalja jó előre, hová surranjon, ha Isten ments, valami történnék.