Pecúrok [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy a regénybeli Óváraljában bárki fölfedezhesse azt az ősi diákvárost, ahol keresztülfolyik a Bodrog és miként a kövekbe zárt múlt, most is megtekinthető a csonkán is fenséges Rákóczi-vár. azonban mégsem szerettem volna csupán "odakötni" ezt a történetet, még ha ott játszódik is. Alkalmassá akartam tenni arra, hogy más diákvárosok hajdani kisdiákjaiban is emlékeket mozdítson meg. Hiszen a regény címéül is szolgáló pecúrok – így nevezték csípős diákhumorral az első gimnazistákat – nem csupán Óváralján botladoztak ijedt kis emberfiókákként. (Debrecenben pl. „fikáknak” hívtak őket.) Esetükben csak a helyszín különbözött, kiszolgáltatottságuk nem. Ezért íródott hát minden hajdani „pecúr” emlékére ez a könyv és bízom benne, hogy ma is hasznosítható tanulságokkal. mert ami egykor valóság volt a számomra is, ma már csak regényt írhattam arról. De ami egykor valóság volt, hiszem, hogy mindaz benne található ebben a regényben.