Prücsök úr kalandozásai [antikvár]

svatopluk Cech Svatopluk Cech a tizenkilencedik századi cseh irodalom nagy hatású, reprezentatív képviselője. Sokoldalú alkotó: irt lírai verseket, elbeszélő költeményeket éppúgy, mint szatirikus regényt, tárcát, humoreszket, karcolatot, ám nem kevésbé jelentős szerkesztői tevékenysége sem. 1846. február 21-én született a közép-csehországi Ostfedek u Benesovában. Apja lelkes hazafi, részt vett az 1848-as forradalmi eseményekben, ezért rövid ideig börtönben is volt. Fiát is ilyen hazafias szellemben nevelte, s megismertette a cseh klasszikusok alkotásaival. Gyermekkori olvasmányai — így Ján Kollár Slávy dcéra (A dicsőség leánya) című műve egy életre meghatározták írói pályáját és világnézetét. Iskoláit Litoméficében és részben a prágai piarista gimnáziumban végezte, majd ezt elhagyva érettségi után a prágai egyetemen jogot tanult. Az egyetem befejezése után egy ideig joggyakornokként dolgozott, és ezt követően teljes életét az irodalomnak szentelte. Első versei, az 1868-as Ruch évkönyvben és a Máj évkönyvben kiadott versek Byron hatását mutatják, aki Ján Kollár mellett egyike volt legkedvesebb költőinek. Az 1867-es osztrák—magyar kiegyezést követően Cseh- és Morvaországban is felerősödött a nemzeti mozgalom, s ezáltal az irodalom, a nemzeti nyelv és kultúra kérdése az érdeklődés középpontjába került. A másik esemény, ami az elkövetkező évtizedekben nagy hatást gyakorolt az író gondolkodására, az 1871-es párizsi kommün volt, s ez még jobban erősítette a szociális kérdések iránti fogékonyságát. E két esemény döntően hatott költészetére, s olyan epikus alkotások megírására késztette, mint az Adamiták (Adamité, megjelent a Lumirban 1873-ban) és az Európa (1878). Költői munkássága mellett szólnunk kell szerkesztői tevékenységéről is. A már