Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Komárom városa a tizenötödik század vége felé egyike volt a legfontosabb erődöknek. Összekötő vízárkával a Csallóköz szögletében egy háromszöget alkotott és maga a tulajdonképpeni város, néhány házon kívül, szabálytalanul össze-vissza épített füstös laktanyákból és mindenféle raktárakból állott.
Minthogy nagyon nyugtalan idők jártak, a Dunán éjjel-nappal «punták»-nak nevezett csónakok cirkáltak, a várfalakon kiszegezett hosszú csatakígyók mellett: nappal fehér füstgyűrűket eregetve, éjjel pedig tüzes szemekként világolva, sisteregtek a tüzérek salétromos kanócai és félóráról-félórára pontosan elhangzott a felváltó jelkiáltás, melyre a sajkások vízifecske módjára tovasurranó csónakjairól is feleltek.