Rongybabák [antikvár]

Volt egy cifra tükör egy réges-régi, kacskaringós szegélyű, ódon képkeretben. Ennek a cifra tükörnek olyan kedve kerekedett mindig, mint azoknak volt, akik épp belenéztek. A vicces kedvű kópékra visszamosolygott, a búslakodókra bánatosan visszabámult, aki meg nem tudta eldönteni, hogy tréfás-vigyori legyen, vagy bánatos-búskomor, az nem tett mást, csak belenézett, s nyomban tudta, mihez tartsa magát. Ha kíváncsi vagy, hogy hol található, elmondhatom. Ez a cifra tükör a Taliga utca négy alatti házban volt a falra akasztva – egyetlen ékességeként egy ütött-kopott, szedett-vedett, alagsori házmesterlakásnak. Váltakozva nézegette magát benne Öreganyó, a döcögős, hurkalábú házmesterné, és Méz Fánika, egy hatéves forma, fürge-nyurga kislány, aki Öreganyó kisunokája volt...