Rózsakirályfi [antikvár]

Részlet a műből: "Rózsakirályfi népmese Történt egyszer, hogy Rózsakirálynak hadat üzent egy másik király. Összegyűjtötte hát a vitézeit, de mielőtt még elindult volna, lajstromba szedte az összes vagyonát. Amint készülődik a csatába, egyszer csak odalép hozzá egy ősz öregember. - Szeretnéd vitézeiddel megnyerni a háborút? Egyet se félj, segítek neked, de ígérd meg, hogy nekem ajándékozod azt, amiről még nem tudsz. A király örömest ráállt az alkura, hiszen minden vagyonát lajstromba szedte, nem volt semmi, amiről ne lett volna tudomása. - Rendben van, öregember, szívesen neked adom, csak minél kevesebb katonám pusztuljon el a háborúban! Kitört a háború, az ellenség katonái temérdeken voltak, de Rózsakirály vitézei könnyűszerrel legyőzték őket. Boldogan tért haza a király az udvarába. Igen ám, de a palota kapujában ezzel a hírrel fogadják: - Amíg felséged odavolt, a királyné gyermeket hozott a világra. Elszomorodik erre az öreg király. Hát ez volt a kincs, amiről nem tudott! No de sebaj, az ősz öregember megfeledkezik az ígéretéről."