Ruben és barátai - Segítség, füstöl! [antikvár]

"Ruben nem volt átlagos kisfiú, nem is lehetett volna az, hiszen, akinek sárkány az apukája, ezt nagyon ritkán mondhatja el magáról. Éjszakánként, a többi gyerekkel ellentétben, amikor álomra hajtotta fejét, ő nem akart hős lovag lenni, sem űrhajós, sem hajóskapitány, ő egyszerűen láthatatlanná akart válni. Arra vágyott, hogy reggel, amikor oviba indul, senki ne vegye őt észre, vagy amikor anyukájával vásárolni mennek, senki ne forduljon utána kíváncsiskodva. Ugyanis Ruben, nagy bánatára, félig sárkány-, félig embergyerek volt.... ÉS HA EZ MÉG NEM LENNE ELÉG... Ruben füstölt, pontosabban az orra füstölt. Tette mindezt leginkább akkor, ha izgult, vagy ha mérges volt, illetve, ha csuklott, de néha előfordult, hogy minden különösebb ok nélkül füstölögni kezdett. Emellett, ha tüsszentett, gyakran szikrák pattantak ki az orrlyukából, és ez jobban zavarta Rubent, mintha zöld lett volna az orra hegye. ""