Rumcajsz kalandjai [antikvár]

Hogyan táncoltatta meg Csirizár a herceget Egyszer a jicíni hercegnő a kastély kertjében üldögélt, nézte a pázsitot, és franciául sóhajtozott: — Ó, de unalmas mindig a zöld füvet nézni! Odament hozzá vadonatúj atlaszselyem nadrágjában a herceg, és így szólt: — Alabonőr, ahogy óhajtja. Előszólította Frici lakájt, és utasította, hogy a pázsit helyén ássanak tavat. Amikor aztán a tó készen volt, a herceg megmutatta a hercegnőnek, de az csak indulatosan legyintett a zsebkendőjével: — Miért nincs a tó körül nádas? A herceg intett Frici lakájnak: — Egykettőre meglegyen! Frici ráripakodott a kertészekre, s egy szempillantás alatt nádas zöldellt a tó körül. De a hercegnő most sem volt elégedett: — A tóhoz tündér is kell. Hogy táncoljon. A herceg nem tudta, mitévő legyen, és bizony Frici lakáj is teljesen tanácstalan volt. Hiába csalogatták színezüst tükörrel, tündér csak nem jött. A hercegnő nagyon rosszkedvű lett emiatt, s még a gyónta-tójának is elpanaszolta bánatát. — Mi sem egyszerűbb ennél! — mondta a gyóntatóatya. — Tündérfogásra legalkalmasabb a szentelt fonál. — És rögtön meg is