Sári, Samu és a titkok [antikvár]

Véget ért a nyár, néhány nap múlva kezdődött az iskola és az óvoda, de apa még mindig nem vitte el Samut horgászni. Samu ezt igencsak zokon vette, ezért villával a kezében odament apához, és könnyedén beleszúrt a combjába. - Au - jajdult fel apa. - Mi ütött beléd, mit böködsz azzal a villával? Azt hiszed, virsli vagyok? - Nem, nem virsli vagy - felelte Samu morcosan. - Te egy apa vagy, és el kell vinned engem horgászni. - Majd elviszlek - hagyta rá apa, de Samu épp elég ilyen ígéretet hallott már. Keserűen jegyezte meg: - Elviszel, elviszel, mindig ezt mondod. Mikor viszel el, holnapután már kezdődik az ovi! - No, hát nem muszáj hétköznap mennünk, jó lesz a szombat is - magyarázta apa. - Különben is, mit akarsz azzal a hallal? Nem is szereted! De Samu nem hagyta, hogy apa ravaszul másfelé terelje a beszélgetést. Addig nyafogott, amíg ki nem csikarta belőle a