Bővebb ismertető
Részlet:
Ne hányd le a gyerekeket ne hányd le a gyerekeket Az aprócska fejek ott bólogattak alattam attól a perctől kezdve, hogy beálltam a repülőhöz vezető sorba. A gyomrom megint ugrott egyet, én pedig belemarkoltam abban a reményben, hogy ha elég erősen préselem össze a beleimet, remélhetőleg nem fognak kiürülni, pontosan az előttem lévő, izgatott kis fejbúbokra.
Nem vagyok biztos benne, de azt hiszem, ha leokádnám az ártatlan gyerekkobakokat, veszélyeztetném a testi épségemet ezen a hosszú-hosszú repülőúton.
Miért ittam meg tegnap azt az utolsó felest? Az isten szerelmére, miért? Miért? MIÉRT?!
A légiutas-kísérő az előttem lévő sornál ellenőrzött egy újabb jegyet, majd továbbintette az utast. A sor megint lassan előremozdult az érkezési csarnok brutálisan erős, fluoreszkáló fényei alatt. A gépünk a hatalmas franciaablak másik oldalán várakozott, és elsőre túl kicsinek tűnt ahhoz, hogy elvigye ezt a sok embert Amerikába. Fehér volt, mintha a daliás herceg lova volna, aki elröpíti őt a hercegnőhöz a