Szerelem több szólamra [antikvár]

Részlet: ELSŐ FEJEZET pp hatodszorra játszom Chopin opus 9-es noktürnjét, mikor megakad a szemem a srácon. A Mueller-Fordham Zeneiskola parkolóján kocog át. Abbahagyom a zongorázást, hogy elnézhessem sötét fürtjeit, amik futás közben az arcába lengnek, meg a póló és farmer alatt feszülő karcsú alakját. Nem csak egyszerűen helyes - igazi jelenség! Azaz szöges ellentéte a Mueller-Fordham többi kétszáz diákjának, akik közül nem egy az überstréber csodagyerek kategóriába sorolható. A tavaszi szünet óta komolyan aggódom, hogy ez rám is vonatkozik. Mármint az überstréber. Nem a csodagyerek. Már nem. A srác befordul a sarkon, én meg ráfektetem karom a billentyűkre, hogy összehasonlítsam a színeket.