Tatár a göncölszekéren [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Ancsa-Pancsát ​édesapja, kissé ferde vágású szeme miatt, elnevezte Tatárnak. Ebben a könyvben tehát Tatárral találkozunk, aki már tizenkét éves. A története elején, szüleivel együtt, Helsinkiben sirályok kopogtatása ébreszti egy szállodában. De nemcsak északi rokonainknál játszódnak a különös események – hiszen eljutnak az Északi-sarkkörig is –, hanem a Balaton partján és Zalában, ahol Ancsa-Pancsa.Tatár rokonoknál nyaral. Lovas kocsival járja a határt, megszereti a lovakat, megismerkedik a vidéki emberek munkaeszközeivel és a méhészettel. A csillagokkal teleszórt, nagy esti egek valósággal megbabonázzák. Így történik meg, hogy egyik nyári estén, bár valódi lovak húzzák a kocsit, egyszer csak alattuk is, fölöttük is csillagok ragyognak, mintha nem is a földön járnának. Mintha a tejút sűrű fényében száguldanának, suhannának a Göncölszekéren ülve. S a kocsit is különleges táltos lovak ragadják magukkal: Cassiopeia és Androméda. Pedig valóságos lovak, ahogy valóságos minden, ami a könyvben történetté vált, ám Tatár képzeletében mégis feledhetetlenné, varázslatossá alakul.