Távoli vidékek [antikvár]

A könyvtest beázott. Táblái kopottak. Gerincéről a cím lekopott. Hátsó szennylapja és felső lapélei foltosak.
Részlet a könyvből: Unalmas a tél. A kicsi vasúti kitérőállomást körös-körül fogja az erdőség. Télen befújja, ellepi a hó, és ki sem lehet mozdulni belőle. Egyetlen szórakozás lehetséges – lecsúszkálni a hegyről. De mindig csak csúszkáljon az ember, egész nap egyebet se tegyen? Lesiklik egyszer, mégegyszer, tizenkétszer – de aztán torkig van vele és abbahagyja. Mégha a szánkók hegynek is mehetnének! De csúszni csak lefelé lehet, felfelé – sehogyse.